A genetikai hajlam szerepe a periimplantitis kialakulásában

A periimplantitis (fogászati implantátum körül kialakuló gyulladás) az implantátum kialakulóban lévő, vagy kialakult csontintegrációjának destrukciójával jár. A sokrétű etiológia következtében a klinikai kép és a gyulladás kialakulásának kórképe nagyon változatos lehet, ami a hatékony terápia tervezését megnehezíti. A gyulladás kialakulásáért felelős baktériumokat (pl. Actinobacillus actinomycetemcomitans, Porphyromonas gingivalis, Prevotella intermedia, Bacteroides forsythus, Treponema denticola) már azonosították, mint a betegség kialakulásában szerepet játszó tényezőket. Egyéb kockázati faktorok a dohányzás és a rossz szájhigiéne. A fogorvosok azonban gyakran találkoznak olyan betegekkel, akiknek az alacsony baktériumszint, a jó szájhigiéne és a standard kezelés ellenére fogászati implantátum körül kialakuló gyulladásuk van. Vizsgálatok szerint a baktériumok, egyéb környezeti és anatómiai tényezők önmagukban nem minden esetben magyarázzák a betegség progresszióját. Ezen eredmények vetették fel a genetikai hajlam szerepét. A gyulladás kialakulásáért felelős baktériumok eliminálására az immunrendszer citokineket termel, így nem meglepő, hogy a helyi gyulladásos mediátorok (interleukinok) koncentrációja és a betegség súlyossága között összefüggés mutatható ki. Az egészségesekkel összehasonlítva a periimplantitises betegekben magasabb az interleukin-1 (IL-1 ) fehérje szintje. Az IL-1 gén több különböző, csontgyulladáshoz vezető destruktív mechanizmusban játszik szerepet, többek között a csontfelszívódásban is. Ezek alapján érthető, hogy a baktériumok által kiváltott, a fog implantátum körüli szövetekben tapasztalható emelkedett IL-1 fehérjeszint túlzott gyulladásos immunreakciót, a csont és kötőszövetek agresszív destrukcióját eredményezi. A jelenség hátterében az IL-1 géncsalád egy specifikus variánsát mutatták ki. Ezen genotípus hordozói gyakoribb fogínyvérzést mutatnak, a fogászati implantátum elvesztésének kockázata pedig 2,7-szeres volt. Amennyiben a paciens erős dohányos (napi 10 szál felett), a kockázat 7,7-szerésére emelkedik.

Az IL-1 géncsaládon belül két génvariáció mutat összefüggést a betegség kialakulásával, melyet a Periimplantitis hajlam Genetikai Teszt 100%-os biztonsággal kimutat. (Kornman et al., 1997; Gore et al., 1998). A genetikai teszt ezeket a génvariációkat, vagyis az interleukin (IL)-1A gén –889-es és az IL-1B gén +3953-es pozícióját térképezi fel. A a Periimplantitis hajlam Genetikai Teszt lehetővé teszi az Ön fogászati-szájsebészeti státuszának és a későbbi implantátum vesztés kockázatának meghatározását. Ezen adatok elősegítik a periimplantitis megelőzését, személyre szabott kezelés és az implantátum beültetést követő kontroll egyénre szabott megtervezését, így az implantáció sikerességének növelését is.

Genetics in Dentistry

A DentiGen indikációi:

  1. Implantációs beavatkozás előtt, ha Ön dohányzik.
  2. Azonnal terhelhető implantáció előtt.
  3. Implantációs beavatkozás előtt, ha fogait fogínygyulladás miatt vesztette el. A DentiGen pozitív genotípus ismerete elősegíti a fogászati implantáció, szövetregeneráció után lehetséges komplikációk kockázatának minimalizálását, implantációt követő személyre szabott kontroll kialakítását.
  4. Terápia-rezisztens fogínygyulladás esetén. A pozitív dentiGen teszt a korábbi kezelés eredménytelenségét magyarázza, és alternatív terápia bevezetését indikálja.DentiGen pozitív genotípusú betegek rokonai esetében (öröklött genotípus vizsgálata) A tüneteket még nem mutató pozitív genotípusú beteg esetében az intenzívebb megelőző lépések fontosságára figyelmeztet.
  5. DentiGen pozitív genotípusú betegek rokonai esetében (öröklött genotípus vizsgálata) A tüneteket még nem mutató pozitív genotípusú beteg esetében az intenzívebb megelőző lépések fontosságára figyelmeztet.
  6. A beteg együttműködésre való hajlandósága, tapasztalatok szerint jelentősen javul, ha tisztában van a genetikai kockázati tényezőkkel.